Vannak tények, amelyek manapság már beépültek a köztudatba, időnként azonban rá kell világítanunk egyes evidenciák összefüggéseire és következményeire azért, hogy okosan tudjunk dönteni. Az elcsépelt tény, hogy Magyarország lakossága fogyatkozik, tudjuk továbbá azt is, hogy a mai fiatalok nyugdíjra már nem igazán számíthatnak. Tisztában vagyunk azonban a helyzetünk valódi súlyosságával?

A magyar nyugdíjrendszer felosztó-kirovó elven működik, ami a nyugat-európai államok nyugdíjrendszereihez képest visszamaradott. A felosztó-kirovó rendszer lényege, hogy a folyó bevételekből fedezi a folyó kiadásokat, így mondhatni a rendszer a generációk közötti szolidaritásra épül. Éppen ezért a jövő nyugdíjasainak életét abszurd módon a mai fiatalok száma, jövőbeli keresőképessége fogja erősen befolyásolni. Ha ránézünk Magyarország 2020-as és 2050-es korfa előrejelzésére (forrás: KSH), akkor azt láthatjuk, hogy míg 2020-ban a 30-50-es korosztály lélekszáma dominál hazánkban, addig 2050-re éppen ez a korosztály fog nyugdíjba vonulni. A helyzetet rontja az is, hogy a 75-80 évnél idősebb korosztály száma jóval nagyobb lesz 2050-re, mint 2020-ra, mindemellett a 10 év alatti korosztály számának tekintetében drasztikus visszaesésre számíthatunk.

A nyugat-európai országok nyugdíjrendszerei állami minimál nyugdíjból és a lakosság öngondoskodásából tevődnek össze. Ha jobban belegondolunk a mai Magyarország ugyanebbe az irányba halad. Valamennyi állami nyugdíj lesz, a kérdés már csak az, hogy hogyan tervezzük meg annak a pénznek az összegyűjtését, ami ezen felül szükséges ahhoz, hogy a koldulástól megmentsen bennünket nyugdíjas korunkban…

Az oldal azok számára nyújthat megoldást, akikben felvetődnek a következő kérdések:

• Mennyit kell félreraknom ahhoz, hogy nyugodt nyugdíjas éveket tudjak élni?
• Hogyan tudom mai értéken tartani a pénzemet, mi lesz a felhalmozási-időszak végén?
• Hogyan alakul majd az évek során a nyugdíjcélú megtakarításom?